És ha már megtaláltam

, akkor írok is egy kicsit. Ugye Ádám megszületett május 19.-én a kiírása napján ügyesen (ezt csinálja utánam valaki...na jó nyilván sikerül másnak is és nem tőlem függött de akkor is :D ). Azóta kiderült, hogy 3 gyerekkel pláne nyáron ha mind ott van bizony nem könnyű. (de már csak pár nap és itt a szeptember, hogy könnyebb lesz-e, majd kiderül)

Jázmin már suliba készül (basszus) Kamilla oviba, csak azért most, mert a bölcsiben halasztott, remélem hasznára válik az ovi, mert most túl sok tyütyű meg nyümű és hasonló értelmes szó hagyja el a száját.

Ja és az év poénja összeházasodtunk Gergővel, igen 16 (vagy 17 ki számolja :D) után beadtam a derekam (köszönhetően annak, hogy az adókedvezményt a magzat után csak az anya és a férj veheti fel...igen az apa nem, na mindegy nem fájt senkinek és így már nem kell mindig magyarázkodni, hogy nem is a férjem stb...mert már az :D.

Ezer éve

..már, hogy nem írtam semmit sőt el is felejtettem a blogot. Aztán ma amikor iszonyat fáradt vagyok és kedvem lett volna egy képet megosztani a köznek lelkiállapotomról,  beírtam a képkeresőbe, hogy sikítva ordítós és feljött egy kép Kamilláról a blogból...jellemző :)

A sikítva ordítós hangulatom oka, hogy nem nagyon jut időm alvásra így a lányok szokásos hisztijére még türelmetlenebbül reagálok, és hogy miért nem alszom? Nos mert rászabadítottunk a világra még egy Nagy-ot egyet aki tovább viszi a nevet (nehogy már Gergővel feledésbe merüljön ez a ritka név ). Íme Ádám (talpa):

Kalandozunk

Kirándulni voltunk az ovival, az ausztriai meseparkban. Mivel hosszú az út odáig (még felnőtt szemmel is) kicsit féltem, hogy mi lesz a buszon, de a gyerekek példásan viselkedtek. Már olyan gyerek módra példásan vagyis egymással játszottak nem a szülőket nyúzták. A felnőttekről már kevésbé volt ugyan ez elmondható, mert odafelé pálinkázott a fél busz, ami nekem még gyerekek nélkül is meredek, de azt soha nem fogom megérteni, hogy egy ovis kirándulásra miért kell alkoholt vinni. Haza felé meg volt aki hőbörgött, hogy a gyerekek viháncolása zavarja a minőségi pihenését....no comment.

Maga az élmény viszont feledhetetlen volt, már érzem, hogy visszatérünk mi ide családilag (és lehetőleg hétköznap, mert hétvégén millióan vannak). Az elején kicsit túl volt pörögve Jázmin, de érthető is, hiszen nagyon várta. Viszont mindezek ellenére semmi hisztit nem produkált, szót fogadott. (Kamilla ugyan ilyen jól viselkedett itthon, úgy látszik, ha nem vagyunk ott mind a ketten akkor jobban bírják a szülőbűvölést és nem zavarodnak bele, hogy mikor mit csináljanak...ami csak iszonyat hisztihez vezet).
Szinte mindent kipróbáltunk amit akartunk, bár nyilván van egy csomó minden még ott amiről nem is tudjuk, hogy akarjuk :) Jázmin felszállt velem egy katapult gépre vagy mire, amin szegényem úgy megijed, hogy meg kellett állítani és később is, ha elmentünk mellette remegés fogta el. Ezen kívül még a nagyon várt (és agyon keresett) szellemkastély okozott kellemetlen perceket neki. Az ajtóban kinyíló koporsó és csontváz kombó már kellő képen elrettentette, de még tovább mentünk egészen 1m-t amikor is sötétben pirosan világító szemekbe botlottunk, na ez sok volt  és reszketve rohantunk kifelé (na jó csak ő reszketett).
Viszont a parkban, félős gyerekek számára is rengeteg kaland van így nem távoztunk csalódottan :)

egy kis közmunka

asztalon táncolás

végére kicsit elfáradt

Nem jön nekem össze valahogy Kamillával ez a babakocsi dolog. Spórolni akartam, de lassan ott tartok, hogy akár az álom kocsimat is megvehettem volna.
Kezdődött azzal, hogy eladtuk a Speedy-t mivel már nem volt meg a mózes és a mózeskosár újonnan ehhez a kocsihoz többe kerül, mint egy új kocsi. Vettünk akciósan egy Joolz-t, imádtam. Egészen addig amíg ki nem esett a kereke. Nem javítható :( de legalább garanciás volt, így az árából némi plusz ráfordítással vettünk egy Adc design mittoménmit. Annyira nem jött be és kicsi volt a rakodó kosara, így úgy okoskodtam, hogy eladom ezt meg a már meglévő Zapp-ot (az is a kicsi kosár miatt került rá az eladom listára) és veszek egy olyat aminek jó nagy a kosara. Így is lett, vettem egy Abc design primo-t, rá kellett jönnöm, hogy utálom, mert nem lehet fél kézzel irányítani és hiába nagy a kosara, a váz miatt alig lehet pakolni bele...eladtam és vettem egy Hauck malibut, ami szuper is volt....egészen eddig amikor is az oviból hazajövet kiesett a kereke! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Nem tudom másnál hogyan van, de nálunk, ha Kamilla eszik akkor belekeni a kaját a hajába. Így kézmosáskor hajmosás is van :

Sok parám van a gyerekkel kapcsolatban, de a legnagyobb az az volt, hogy nehogy kitörjön a foguk. Erre tessék előbb Jázmin, majd Kamilla is letört 1-1 darabot a fogából.

Jázmin:

Kamilla:

Lehet el kellene kezdenem parázni azon, hogy mi lesz velünk, ha nyerünk a lottón? :D

Nosza

Mivel a régi blogomba nem tudok bejelentkezni,elfelejtettem a gmail által létrehozott hülye emailcímet jelszóstul mindenestül. Sebaj a bloggeren van elég tárhely így csinálok egy újat. Amennyi bejegyzésem van úgy sem foglalok nagy tárhelyet (vagy mit).